Érettségi Magyar

Írásbeli és szóbeli részből. Az írásbeli szövegértést, műértelmezést (egy mű elemzése vagy két mű összehasonlítása) és szövegalkotást kér számon, a szóbeli önálló tételkifejtésből és a hozzá tartozó műelemzésből áll. A pontos feladatszerkezetet, a választható feladatok számát és a pontozást a mindenkori hivatalos vizsgaleírás tartalmazza.

Ha olyan szakra jelentkezel, ahol a felvételihez emelt szintű érettségi kell, egyértelműen az emelt szintet válaszd. Az emelt szint több önálló elemzést, biztosabb irodalomtörténeti tudást és árnyaltabb fogalmazást vár. Egyébként reális lehet a középszint, ha a szövegértésed erős, de az esszéírást még gyakorolnod kell. A követelményeket a hivatalos kiadványból ellenőrizd.

A feladatsorok időkeretét az Oktatási Hivatal teszi közzé a vizsgaleírásban és a vizsgaidőpontokról szóló tájékoztatóban, ezért ezt mindig a hivatalos oldalon nézd meg. Készüléskor érdemes időzítve gyakorolni: mérd, mennyi idő alatt olvasol végig egy hosszabb szöveget, és mennyi alatt írsz meg egy esszét. A tempó a vizsgán gyakran döntő.

Ezek a számok vizsgaszintenként és feladatsoronként változnak, ezért nem közlünk becslést: a mindenkori hivatalos vizsgaleírás és az adott év feladatleírása tartalmazza őket. Amire készülhetsz: a feladatok között vannak rövid, egyértelmű választ kérő items és hosszabb, kifejtést igénylő feladatok is, utóbbiaknál a szerkezet és a szöveghivatkozás sokat számít.

Az érettségi ismételhető: javító és ismétlő vizsga is kérhető, de a részletes feltételek (jelentkezési határidő, díj, korlátozások, a korábbi eredmény beszámítása) jogszabályban és hivatalos tájékoztatóban szerepelnek, és időről időre változnak. Ezeket mindig az Oktatási Hivatal oldalán ellenőrizd, mielőtt jelentkezel.

Először a követelményrendszert nézd át, és jelöld meg, mely korszakok, alkotók és nyelvi témák hiányosak. Utána a szövegértésen dolgozz: rövid, időzített feladatokkal, hetente több alkalommal. Ezután jöhet a műelemzés vázlatainak elkészítése, végül az esszéírás, amelyet mindig adj be valakinek visszajelzésre. A szóbeli tételeket a vizsga előtti hetekben érdemes every nap egy-kettőt átismételni.

A leggyakoribb: a feladat utasításának félreértése, a szövegre való konkrét hivatkozás elmaradása, a vázlat nélkül megírt esszé, az aránytalan szerkezet, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák, valamint a rossz időbeosztás, amikor a végére már nem marad idő az átolvasásra. A műelemzésnél sokan tartalmi ismertetést írnak elemzés helyett.

A központi követelményrendszer korszakonként és tematikus egységekben sorolja fel az elvárt alkotókat, műveket és fogalmakat, és megkülönböztet kötelező, illetve választható elemeket. Ez a lista a hivatalos kiadványban olvasható, ezért abból dolgozz. A tanácsunk: ne címeket magolj, hanem minden kijelölt műhöz készíts egy oldalnyi saját jegyzetet, mert az elemzésnél ez hasznosul.

Írj hetente legalább egy esszét, mindig időzítve és vázlattal: először tételmondat, majd a gondolatmenet pontjai, végül a bizonyító példák. Változtasd a műfajt is: érvelő szöveg, elemzés, portré. Kérj visszajelzést tanártól vagy kortárstól, és a javított változatot írd meg újra. A javítás szempontjai legyenek: szerkezet, példák, stílus, helyesírás.

A szóbeli részben önálló tételt fejtesz ki: egy irodalomtörténeti vagy nyelvi témát mutatsz be, majd ehhez kapcsolódóan műveket elemzel. A felkészülési idő alatt vázlatot készíthetsz. A pontozásban a szakmai tartalom, a felépítés, a művek pontos ismerete és a nyelvi megformáltság egyaránt szerepet kap, ezért érdemes hangosan is gyakorolni a tételkifejtést.