Érettségi Magyar flashcards

32 cards. Read the term and the definition here. The deck at the top of this page is optional.

Kohézió

A szöveg mondatait és bekezdéseit összefűző nyelvi kapcsolóelemek (névmások, kötőszók, ismétlés, szinonimák) rendszere, amely a szöveget egységes egésszé teszi.

Anafora (szövegben)

Hátrautatásos névmási kapcsolat: egy későbbi mondat egy korábbi elemre utal vissza (például „Ez a jelenség…”), biztosítva a szöveg folytonosságát.

Tételmondat

A bekezdés fő gondolatát hordozó mondat, rendszerint a bekezdés elején, amelyet a kifejtés, a példa és a bizonyítás követ.

Plágium

Más szerző szövegének vagy gondolatának átvétele forrás megjelölése nélkül; a szövegértési és szövegalkotási feladatokban súlyos szabálysértésnek számít.

Szövegtípus felismerése

A szöveg funkciója, címzettje és regisztere alapján döntjük el, hogy szépirodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai, hivatalos vagy tudományos szöveggel állunk szemben.

Érvelő szöveg szerkezete

Tézis, majd legalább két-három érv példával, ellenérv cáfolattal, végül következtetés; a logikai ív a bevezetés–tárgyalás–befejezés vázára épül.

Esszé

Kötetlen szerkezetű, problémafelvető és kifejtő műfaj; az érettségin egy irodalmi vagy nyelvi kérdést jár körül önálló állásfoglalással és bizonyító példákkal.

Műfaji gyakorlat

Adott műfaj (levél, napló, kritika, jellemzés) konvencióinak követése: a címzett, a nézőpont, az időkezelés és a hangnem a műfaj szabályai szerint alakul.

Vessző a tagmondatok között

A mellérendelő tagmondatok közé vessző kerül, kivéve az „és”, „vagy”, „meg”, „s” kötőszóval jelölt kapcsolatos viszonyt, ahol a vessző elmarad.

Vonzat

Az a nyelvtani forma, amelyet az ige vagy más szófaj megkövetel (például „fél valamitől”, „törekszik valamire”); a hibás vonzat nyelvhelyességi hibának számít.

Vershelyzet

A lírai beszélő szituációja a versben: ki szól, kihez és milyen élethelyzetből; ez határozza meg a megszólalás módját és hangnemét.

Időmértékes verselés

A görög–római hagyományon alapuló verselés, amely rövid és hosszú szótagok váltakozására épül; klasszikus formái a hexameter és a disztichon.

Ütemhangsúlyos verselés

A magyar népköltészeti hagyományból eredő verselés: a sorokat azonos szótagszámú ütemekre osztja, és az ütemek első szótagjára esik a hangsúly.

Szonett

Tizennégy soros, kötött formájú vers: két négysoros és két háromsoros strófa, jellegzetes rímképlettel és gondolati fordulattal (volta).

Ballada

Lírai és epikai elemeket ötvöző műfaj: párbeszédes jelenetek, tragikus végkifejlet, kihagyásos szerkesztés és sűrített cselekmény jellemzi.

Drámai kollízió

A dráma mozgatója: összeütközés, amely két akarat, értékrend vagy szereplő között jön létre, és a cselekményt előreviszi a végkifejlet felé.

Képző, jel és rag

A toldalékok három csoportja: a képző új szót hoz létre, a jel módosítja a jelentést, a rag mondatbeli szerepet jelöl és szóvégi helyzetű.

Viszonyszó

Önállóan nem mondatrész szerepű szófajok csoportja: névelő, kötőszó, névutó, segédige, igekötő, partikula és indulatszó.

Poliszémia

Egy szóalak több, egymással összefüggő jelentése (például „fej” testrész és intézmény vezetője); a jelentések kapcsolata a jelentésváltozás eredménye.

Alárendelő szószerkezet

Két tagja nem egyenrangú: az alárendelt tag kiegészíti a fölérendeltet; fajtái az alanyos, a tárgyas, a határozós és a jelzős szerkezet.

Magyar szótagolás

A magyar szótag mindig magánhangzóval kezdődik; két magánhangzó között annyi mássalhangzó kerül a következő szótagba, amennyi ott szókezdőként megállná a helyét.

Egyszerű és összetett mondat

Az egyszerű mondat egy állítmányt tartalmaz; az összetett mondat két vagy több tagmondatból áll, amelyek mellérendelő vagy alárendelő viszonyban kapcsolódnak egymáshoz.

Nyugat nemzedéke

Az 1908 és 1941 között megjelenő folyóirat köré szerveződő írógeneráció (Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz), amely a modern magyar irodalom kiindulópontja.

Műnemek

Az irodalom három nagy csoportja: líra (érzelmek, én), epika (elbeszélés, történet) és dráma (párbeszéd, cselekmény színpadi megjelenítése).

Romantika

19. századi irányzat: az érzelmek, a szabadság és a népiesség felértékelése, szubjektív hangvétel, valamint a tájkép és a múlt iránti érdeklődés jellemzi.

Az ember tragédiája

Madách Imre 1861-ben megjelent drámai költeménye: Ádám és Éva álomszerű színjátéka az emberiség történetén át a végső kérdésig.

Novella

Rövid epikai műfaj: egyetlen fordulat vagy csattanó köré szervezett, sűrített cselekmény, kevés szereplővel és célratörő szerkesztéssel.

Kommunikációs tényezők

A kommunikáció hét eleme: beszélő, hallgató, üzenet, csatorna, kód, kontextus és zavar; ezek viszonya határozza meg az átadott jelentést.

Nyelvi funkciók

Jakobson hat funkciója: referenciális, emotív, konatív, fatikus, metanyelvi és poetikai; a szövegben általában több funkció egyszerre érvényesül.

Logosz, éthosz, pathósz

Arisztotelészi érvfajták: a logosz az észérv, az éthosz a beszélő hitelessége, a pathósz a hallgatóság érzelmeire gyakorolt hatás.

Szleng

Csoportnyelvi változat: gyorsan változó, jellemzően bizalmas regiszterű szókészlet, amely az összetartozást jelzi és elhatárolódik a köznyelvtől.

Ad hominem

Érvelési hiba: a vitapartner személyét támadja az érv helyett; a nézet helyett a nézet képviselőjét minősíti, így a vita tárgya elvész.