Lektorálás egy iskolai közleményben
Az iskolai honlapra készülő közlemény öt mondatát kell lektorálni. A szöveg: (1) „A versenyt a 11. b osztály szervezte, akiknek ezúton is köszönjük a munkáját.” (2) „A verseny helyszíne a tornacsarnokban lesz.” (3) „Aki részt szeretne venni, azoknak február 10-ig kell regisztrálniuk.” (4) „Muszály mindenkinek tollat hozni.” (5) „A jelentkezési lapot kitöltve kell leadni a titkárságon.” A diák lektor csak a (4)-et jelölte meg helyesírási hibaként, a többit stílusjavításnak minősítette. A tanár azt kéri, hogy a jelenségeket típus szerint különítse el, és indokolja, melyiket kell javítani egy nyilvános közleményben. A közlemény 300 példányban nyomtatásban is megjelenik, a titkárság nevében; a jelentkezési határidő szigorú, és a hibás szöveg félreértést okozhat. A diák 10 percet kapott a feladatra, és nem nézte meg a hivatalos helyesírási szabályzatot.
1. Sorold be az öt mondat jelenségeit grammatikai, helyesírási, szerkesztési/stilisztikai kategóriába, és nevezd meg, melyik nem hiba!
Read the worked answer
(1) Szerkesztési/egyeztetési probléma: a „11. b osztály” egyes számú, az „akiknek” mégis többes számú vonatkozó névmás; a közleményben vagy „amelynek”, vagy „a 11. b osztály tanulóinak” forma kell. (2) Grammatikai (vonzat)hiba: a „helyszíne” nem állhat „-ban” raggal, mert a helyszín maga a hely, nem a helyen történő esemény; helyesen: „A verseny helyszíne a tornacsarnok.” (3) Grammatikai egyeztetési hiba: a „aki” egyes számú, az „azoknak” többes számú; helyesen: „Aki részt szeretne venni, annak… kell regisztrálnia.” (4) Helyesírási hiba: a „muszáj” alakja téves, a „muszály” hiperkorrekt írásmód. (5) Nem hiba: a „kitöltve kell leadni” határozói igeneves szerkezet nyelvtanilag megfelelő, legfeljebb nehézkes; a közleményben megtartható. A lektor tévedése, hogy csak a helyesírást tartja hibának: a (2) és a (3) félreértést okoz, ezért funkcionális hiba, nem ízlés kérdése. Az értékelésnél a kategóriát a jelenség nyelvi szintje, nem a javítás nehézsége dönti el.
2. Javítsd a (2) és a (3) mondatot, és indokold a javítást!
Read the worked answer
(2) Javítás: „A verseny helyszíne a tornacsarnok.” Indoklás: a „helyszín” jelentése ’ahol valami történik’, ezért a helyet jelölő névszó állítmányként szerepel, nem határozóragosan. Alternatíva: „A versenyt a tornacsarnokban rendezik.” Itt a „-ban” az ige vonzatához tartozik, nem a „helyszín” szóhoz. A hiba azért veszélyes, mert a hallgató arra gondolhat, hogy a helyszín egy másik épületben van, és a tornacsarnok csak a helyszín helye. (3) Javítás: „Aki részt szeretne venni, annak február 10-ig kell regisztrálnia.” Indoklás: a vonatkozó mellékmondat alanya egyes számú („aki”), ezért a főmondatban is egyes számú névmás és ige kell. A diák változata a többes számú „azoknak”-kal a résztvevők csoportjára utal, de a mondat elején egyes számú alanyt nevez meg; ez egyeztetési zavar. Mindkét javítás a jelentés pontosságát szolgálja, nem esztétikai csiszolás; ezért a nyilvános közleményben kötelező.
3. Melyik javítás halaszthatatlan a nyomtatott közleményben, és melyik hagyható el? Érvelj a regiszter és a félreértés kockázata alapján!
Read the worked answer
Halaszthatatlan a (4) helyesírási javítása, mert a „muszály” nyomtatásban láthatóvá teszi a szerkesztés hiányát, és a közlemény tekintélyét rontja. Ugyanilyen fontos a (2) és a (3) javítása, mert ezek félreértést okozhatnak: a (2) esetében a helyszín bizonytalanná válik, a (3) esetében a határidő és a regisztrálók köre csúszik el. A (3) különösen veszélyes, mert a szigorú határidő miatt a diákok egy csoportja azt hiheti, hogy a többes számú címzés mindenkire vonatkozik, és nem regisztrál egyénileg. Az (1) javítható, de elhagyható, ha a közlemény terjedelme szűkös: a jelentés nagy valószínűséggel így is érthető, a hiba inkább gondatlanságra utal. Az (5) nem hiba, ezért nem kell javítani; a nehézkes szerkezet stílusjegy, nem hibakategória. A döntés elve: a félreértés és a nyilvános tekintély kockázata előbb van, mint az esztétikai simaság. A lektornak ezért nem azt kell kérdeznie, melyik mondat tetszik jobban, hanem azt, melyik mondat mit állít, és azt a nyomtatott olvasó hogyan érti.