Műfaji kategóriák egy irodalomtörténeti kvízlapon
Egy 12. osztályos tanuló irodalomtörténeti kvízlapot tölt ki: hat műhöz műnemet, műfajt és korszakot rendel. A lapja: Arany János Toldi – regény, epika, romantika; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde – tündérmese, epika, romantika; Madách Imre Az ember tragédiája – eposz, epika, romantika; Jókai Mór A Noszty fiú esete Tóth Marival – novella, epika, realizmus; Gárdonyi Géza Egri csillagok – barokk eposz, epika, barokk; Katona József Bánk bán – klasszicista dráma, dráma, klasszicizmus. A tanár három kategóriát kér számon: a műnem, a műfaj és a korszak nem keverhető. A tanuló a „tündérmesét” és az „eposzt” tartja a legbiztosabb pontnak. A kvíz 6 pont, a tanuló 4 pontot kapott; a javításnál nem lehet új művet bevonni, csak a meglévő hat bejegyzést kell rendezni. A tanuló szerint „a régi műveknél mindegy, hogy minek nevezzük őket, úgyis ugyanazt jelentik”.
1. Nevezd meg a három legfontosabb kategóriahibát, és indokold a különbségtételt műnem, műfaj és korszak között!
Read the worked answer
Első hiba a Toldi regényként való besorolása: a mű elbeszélő költemény, verses epika, nem prózai regény. A megkülönböztetés nem a hosszúság, hanem a nyelvi forma és a szerkezet: a Toldi verses, egy központi hős sorsára épül, epizodikus szerkezetű, míg a regény prózai, társadalmi világot ábrázoló, sokszereplős műfaj. Második hiba a Csongor és Tünde tündérmeseként való besorolása: a mű drámai költemény, műneme dráma; a tündér- és mesei motívumok a műfajon belüli anyag, nem maga a műfaj. Harmadik hiba az Ember tragédiája eposzként való besorolása: drámai költemény, amelynek műneme dráma, még akkor is, ha lírai és filozófiai rétegei vannak. A korszak és a műfaj megkülönböztetése külön tanulság: a „romantika” korszak/stílusirány, a „regény” műfaj; az Egri csillagok lehet romantikus történelmi regény, de nem barokk eposz. A tanuló tévedése éppen a kategóriák összemosása: a korszakból nem következik a műfaj, a témából nem következik a műnem.
2. Javítsd a Toldi- és a Tragédia-bejegyzést, és fogalmazd meg azt a két kérdést, amellyel a tanuló a jövőben eldöntheti a műnemet!
Read the worked answer
A Toldi bejegyzése helyesen: epika – elbeszélő költemény – romantika. Az Ember tragédiája: dráma – drámai költemény – romantika. A két ellenőrző kérdés: (1) „Beszél-e a műben szereplő, egymással konfliktusba kerülő személy?” Ha igen, és a mű dialógusokban, jelenetekben épül fel, akkor a műnem dráma; ha egy elbeszélő mondja el az eseményeket, akkor epika. (2) „Verses vagy prózai a szöveg, és egy vagy több világot mozgat-e?” A verses forma önmagában nem tesz valamit eposszá; a Toldi verses, mégis elbeszélő költemény, mert egy hős történetét mondja el, nem istenek és emberek egész világát. A Tragédia esetében a szereplők (Ádám, Lucifer, Éva) és a színek sora dönt: a mű drámai szerkezetű, még ha filozófiai költemény is. A tanulónak tehát nem a címből vagy a korszakból kell kiindulnia, hanem a beszédmódból és a szerkezetből. A javításnál azt is meg kell indokolni, miért nem elég a „régi” vagy a „híres” kategória.
3. A tanár azt mondja: „a korszak nem műfaj”. Mutasd meg egy példán, miért nem azonos a romantika és a regény!
Read the worked answer
A romantika korszak és stílusirány, amelynek jellemzői lehetnek az erős érzelmek, a nemzeti múlt iránti érdeklődés, a kontrasztok és a fokozás; a regény műfaj, amelyet a prózai elbeszélés, a szereplők és a cselekmény világa, valamint a társadalmi dimenzió jellemez. Az Egri csillagok romantikus történelmi regény: a romantika a korszak és a stílus, a regény a műfaj, a történelmi pedig a tematika. Ugyanabban a korszakban íródhat dráma, elbeszélő költemény és regény is; ezért a korszak megnevezése nem pótolja a műfaj megnevezését. A tanuló hibája, hogy a „romantika” szót műfajként használja, amikor a Toldit regénynek nevezi. A helyes gondolatmenet: először műnem (epika/dráma/líra), azután műfaj (regény, elbeszélő költemény, drámai költemény), végül korszak/stílus (romantika, realizmus). Ez a sorrend azért fontos, mert a műfaj a szöveg szerkezetéből, a korszak a keletkezés történeti kontextusából következik; a kettő együtt magyarázza a művet, de nem helyettesíti egymást.