Szövegértés – irodalmi és nem szépirodalmi szövegek értelmezése, információkezelés, szövegjellemzők felismerése
Mit kér számon a szövegértés
A szövegértés a középszintű írásbeli első, 60 perces része: két szöveghez kapcsolódó feladatsor. Az egyik szépirodalmi vagy ahhoz közeli (novellarészlet, esszérészlet), a másik ismeretterjesztő vagy publicisztikai. A feladatok nem arra kíváncsiak, mit gondolsz a témáról, hanem arra, hogyan tudsz információt kiemelni, rendezni, értelmezni és továbbadni. Visszatérő típusok: feleletválasztás, rövid válasz, táblázat vagy vázlat kitöltése, szövegkohéziós elem (hiányzó mondat, névmás, kötőszó) beillesztése, szójelentés megadása, két szöveg állításainak összevetése, stílusjegyek azonosítása.
Amit a szövegekről tudni kell
- Tény és vélemény, érv és ellenérv megkülönböztetése visszatérő kérés.
- Szerkezet: cím, bevezetés (témafelvetés), tárgyalás (tézis, érvek, példák), befejezés (konklúzió). A jó vázlat pontot ér.
- Szókincs: denotatív (szótári) és konnotatív (hangulati) jelentés; poliszémia, szinonímia, metafora.
- A szerző álláspontja és a megszólított közönség (címzett) azonosítása.
Mintafeladat
Kérdés: „Miért tesz fel a szerző kérdéseket a bevezető bekezdésben?” (2 pont) Válasz: „Mert bevonja az olvasót, és feszültséget kelt: a kérdésre még nincs válasz, ezért tovább olvasunk.” Az érvelés: a 2 pont két, egymástól független funkciót jelez, ezért két külön állítást kell adni, és a választ a megjelölt szöveghelyre kell alapozni. Az egy pontot érő válasz általában egyetlen, pontosan megjelölt információ.
Csapdák
- Olyan információt írsz, ami a szövegben nincs benne (saját tudás vagy vélemény).
- Figyelmen kívül hagyod a pontszámot: 3 pontnál három elem kell.
- A „nem”, „kivéve”, „melyik állítás hamis” típusú kérdéseket félreolvasod.
- Pontatlanul idézel: a szó szerinti idézetet a szövegből kell venni, nem emlékezetből.
- A vázlatot nem a szöveg szerkezetére, hanem a saját gondolataidra építed.