Műértelmezés és műelemzés – egy mű önálló elemzése, illetve két mű tematikus/motivikus összehasonlítása
Az elemzés gerince
A műértelmezés és műelemzés a vizsgán önálló értelmezést kér: egy állítást a szöveg poétikai jegyeivel támasztasz alá. A műelemzés nem tartalomismertetés, hanem bizonyítás. Sorrend: műfaj és műnem → téma, beszédhelyzet (ki beszél, kihez, milyen helyzetben) → szerkezet (versszakok, fejezetek, fordulatok) → motívumok → poétikai eszközök (metafora, hasonlat, megszemélyesítés, alliteráció, rím, ritmus, ismétlés, inverzió) → hangnem, stílus.
Két mű összehasonlítása
Visszatérő kérés egy közös motívum vagy téma mentén való összevetés (haza, halál, szerelem, természet, gyermekkor, hősiesség). A módszer:
- a közös motívum megnevezése;
- hogyan jelenik meg A-ban és B-ben (szerep, fejlődés, ellentét);
- milyen poétikai eszközök hordozzák a különbséget;
- irodalomtörténeti kontextus – csak annyi, amennyi magyaráz.
Mintafeladat
Két mű: Arany János Toldi és Petőfi Sándor János vitéz. Közös motívum: a próbatétel és a hazatérés. Toldinál a próba erkölcsi: a testvérgyilkosság és az engesztelés; a mű balladai, drámai jelenetekre épül, a népiesség a nyelvi képekben (Tisza, gulya) jelenik meg. János vitéznél a próba meseszerű: vándorlás, sárkányok, tündérország; a népmesei szerkezet (hármasság, segítők) uralkodó. Az összehasonlítás akkor ér pontot, ha a különbséget a szöveg jellemzőivel indokolod, nem csak a cselekménnyel.
Csapdák
- Cselekményismertetés elemzés helyett: nincs poétikai bizonyíték.
- A szerző életrajza lép a mű helyére.
- A forma (verselés, rím, szerkezet) teljes elhagyása.
- Az összehasonlításban csak az egyik műről írsz, és nem nevezed meg a hasonlóságot és a különbséget.
- Pontatlan műfajmegjelölés: Az ember tragédiája nem tragédia, hanem drámai költemény.