Magyar nyelv rendszere – hangtan, alaktan, szófajtan, mondattan, jelentéstan, helyesírási szabályrendszer
A vizsga nyelvi feladatai
A Magyar nyelv rendszere domain a hangtant, alaktant, szófajtant, mondattant, jelentéstant és a helyesírási szabályrendszert fogja össze. Ezek nem elszigetelt tudásként, hanem szöveghez kapcsolva jelennek meg: szóelemzés, szófajok, mondatszerkezet, jelentések, helyesírás. A szóbeli nyelvi tétel ugyanezt rendszerként kéri számon. A biztos pont: mindig szóelemre, mondatrészre, jelentésre kell tudni megnevezni a jelenséget, és meg kell indokolni a döntést.
A legfontosabb fogalmak
- Hangtan: magánhangzó-harmónia, zöngésség szerinti hasonulás (barát + ság → barátság), összeolvadás, rövidülés; a magyar szóhangsúly az első szótagra esik.
- Alaktan: szótő + toldalék; a toldalék három fajtája: képző (új szót alkot), jel (módosít), rag (mondatbeli viszonyt fejez ki). Pl. ház-ak-ban: tő + birtokos jel + rag.
- Szófajtan: alapszófajok, viszonyszók (névelő, kötőszó, névutó, igekötő), mondatszók; szófajváltás (szép → a szép).
- Mondattan: alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők; alárendelő és mellérendelő szószerkezet; egyszerű és összetett mondat, a tagmondatok viszonya.
- Jelentéstan: denotáció és konnotáció; poliszémia, homonímia, szinonímia, antonímia; metafora, metonímia, szinesztézia.
- Helyesírás: ly/j, -ba/-ban, -ul/-ül, egybeírás–különírás, tulajdonnevek, számnevek, keltezés, rövidítések.
Mintafeladat
Bontsd szóelemekre: olvasgatnálak! → olvas (szótő) + -gat (gyakorító képző) + -ná (feltételes mód jele) + -lak (személyrag: 1. személyű alany, 2. személyű tárgy). Az indoklás: a képző új szót hoz létre, a jel a módot módosítja, a rag a cselekvő és a tárgy személyét fejezi ki. Ugyanez a tudás kell a helyesíráshoz: a toldalék határán a hasonulás írásban is megjelenhet.
Csapdák
- A jel és a rag felcserélése (-a/-e birtokos jel, -ban/-ben rag).
- Vonzathiba: „emlékszik valamire”, nem „valamiről”.
- Egyeztetési hiba: „a csapat győztek”.
- Az ly/j és a magánhangzó-harmónia szabályának keverése.
- Szófaji besorolás a mondatbeli szerep nélkül: a szófajt a szövegkörnyezet dönti el.